Mezőgazdaság és foglalkoztatás a klímaváltozás szorításában

Absztrakt

A magyar mezőgazdaság az utóbbi másfél évtizedben dinamikus átalakuláson ment át, amely az ágazat szinte minden jellemzőjét érinti. A folyamat hátterében számos tényező húzódik meg: a globalizálódó árupiacoktól a támogatáspolitikán át a klímaváltozásig. Mindezen tényezők közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolnak az ágazat munkaerőigényére, annak minőségi, mennyiségi és időbeli jellemzőinek alakulására. Míg a klíma változását és a munkaerőhiányt a tudományos kutatások külön vizsgálják, mi arra teszünk kísérletet, hogy összekapcsoljuk őket. A tanulmány első részében a releváns nemzetközi szakirodalom eredményeit mutatjuk be, amelyet Kapcsolt Államigazgatási Paneladatok elemzése követ. A paneladatokon végzett klaszteranalízis alapján országos szinten válik láthatóvá a mezőgazdaság főbb munkavállalói csoportjait érintő átrendeződés (2008–2017). A folyamat szélsőséges polarizációként jellemezhető, a főállású foglalkoztattak mellett az alkalmi munkások csoportja mutatott rendkívüli bővülést, amelyet a határozott idejű (idényjelleggel) foglalkoztatottak számának csökkenése kísért. Az alkalmi munkavállalók köre is élesen elkülönülő csoportokra tagolható: markáns réteget alkotnak a gyakorlatilag egész évben alkalmi munkából élők, valamint azok, akik csupán rövidebb ideig foglalkoztatott, ténylegesen alkalmi munkavállalók, és akik sok tekintetben kiszorították a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat.

Ezen munkaerőpiaci folyamatok és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mögött meghúzódó okok feltárása érdekében kvalitatív kutatásokat végeztünk kertészeti, illetve szőlészeti ágazatokban dolgozó gazdálkodók körében Magyarország négy, eltérő mezőgazdasági jellemzőket mutató térségében, hogy feltárjuk alkalmazkodási stratégiáikat, a hétköznapok döntéseiből kirajzolódó gazdálkodói adaptációs irányokat, a döntések mögött meghúzódó megfontolásokat, szándékokat és korlátokat. A kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények egyaránt azt jelzik, hogy a hazai gazdálkodók a klímaváltozás jelentette termelési kockázatok növekedésének ellensúlyozására főként technikai, technológiai adaptációval válaszolnak, amely összekapcsolódik a munkaerőmegtakarítást jelentő gépesítéssel, emellett megfigyelhető egyfajta törekvés is az „alkalmas”, megbízható munkaerő egész éves, főállású foglalkoztatására. A klímaváltozás munkakörülményekre és munkatermelékenységre gyakorolt hatását a hazai gazdálkodók érzékelik, ám ezzel kapcsolatban egy „nem tudatos alkalmazkodásról” beszélhetünk (amelynek része a munkavégzés eltérő ütemezése, a gépesítés, az eszközök és módszerek fejlesztése, védőital biztosítása, a munkatempó rugalmas megválasztása stb.). Mindeközben érzékelhetően mérséklődik a munkaerőkínálat, feltételezésünk szerint többek között az egyre kedvezőtlenebbé váló munkakörülmények következtében.