A termelői együttműködések szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.38.4.3605

Kulcsszavak:

termelői együttműködések, kollektív fellépések, éghajlatváltozás, adaptációs képesség

Absztrakt

Tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk a mezőgazdasági termelői együttműködések szerepvállalását az éghajlatváltozás negatív következményeivel szembeni alkalmazkodásban. A tématerület vizsgálatát indokolja, hogy a nemzetközi kutatások tapasztalatai szerint a klímaváltozás által felvetett problémákra születő, termelői kooperáción alapuló kollektív válaszok az üzemszintű beavatkozásoknál eredményesebb, hatékonyabb, komplexebb alkalmazkodást tesznek lehetővé.

Az együttműködések speciális formáira, a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői szervezetekre az egységes szabályozás ellenére az Európai Unióban markáns tagországi eltérések jellemzőek, amit a termelői szervezetek környezeti, éghajlatvédelmi célokra allokált forrásainak jelentős szórása (6,5-39,7%) is érzékeltet. A termelői szervezetek vonatkozásában rendelkezésre álló európai uniós támogatási adatok elemzése arra is rávilágít, hogy a termelői szervezetek éghajlatvédelmi szerepvállalása a korábbi programidőszakokban nem mutatott diverzifikált, a klímasérülékenység területi különbségeit is figyelembe vevő alkalmazkodást. Az európai uniós elismeréssel rendelkező termelői szervezetek az operatív programjaik keretében rendelkezésre álló működési támogatások bő felét a termelési erőforrások fenntartható használatát elősegítő integrált termelésre fordították. Emellett jelentős hatású intézkedésként azonosíthatók a biológiai sokféleség védelmét szolgáló, valamint a talajvédelmi intézkedések.

A tanulmányt megalapozó empirikus kutatás keretében vizsgált hazai termelői szervezetek mélyelemzései mindemellett arra is rávilágítottak, hogy a termelői szerveződések napjainkban elsősorban az éghajlatváltozással összefüggő tudásátadás, szemléletformálás terén bírnak befolyással az éghajlatváltozás kihívásaihoz történő alkalmazkodás kimenetelére, míg az eszközspecifikus, nagyobb tőkeigényű beruházások, fejlesztések összehangolása egyelőre nem jellemző körükben. A termelői szerveződések éghajlatváltozással összefüggő szerepvállalásában alapvető változást hozhat az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2023-tól módosuló vidékfejlesztési eszközrendszere, mely a környezeti, éghajlatvédelmi célkitűzések elérése érdekében a korábbi programidőszakokhoz képest hangsúlyosabban épít a gazdák kollektív fellépéseire.

Szerző életrajzok

Rácz Katalin , Agrárközgazdasági Intézet, Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóság

kutatási igazgató

Hamza Eszter , Agrárközgazdasági Intézet, Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóság, Társadalomkutatási Osztály

tudományos tanácsadó

##submission.downloads##

Megjelent

2024-12-30

Hogyan kell idézni

Rácz, K. és Hamza, E. (2024) „A termelői együttműködések szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban”, Tér és Társadalom, 38(4), o. 93–123. doi: 10.17649/TET.38.4.3605.

Folyóirat szám

Rovat

.